Egyik nap még minden menetrend szerint történik velünk, aztán pár percen belül képes az addig felépített világunk romokba dőlni. Elkeseredve kapkodunk, próbálunk magunkhoz térni, és szép lassan azon kapjuk magunkat, hogy leltárba vesszük mink maradt, majd siratjuk a veszteséget. Összeomlunk.
Mindannyiunkkal megtörtént már ez. Most velem is.