Imádom azt a szabadság érzést, amivel elhiszem és érzem, hogy bármit megvalósíthatok, elérhetek, bármi az enyém lehet!

Aki már egyszer is megengedte elméjének a szabadság gondolatát, azt tudja, miről beszélek. Ez az egyszerű, bármikor, bárki rendelkezésre álló gondolat képes elvezetni és átélni a megbocsátás, boldogság, határtalanság, önbizalom, tolerancia, hit érzését, miközben lehetőségek millióit képes elhozni életünkbe. Pedig ez, csak egy egyszerű gondolat!

A szabadság nem más, mint a gondolkodás szabadsága, mely görcseink és megszokásaink elengedésével kezdődik. Akkor és ott, amikor és ahol hajlamosak vagyunk inkább falakat és börtönt állítani magunknak.

Reggel felkelünk, futjuk a mindennapi köreinket. Idegesen készülünk a napra, megszokott rutin és zsörtölődés közepette útnak indítjuk a családot és magunkat. A hangszín, a tempó, ami a reggelek ritmusát adja, egy idő után ugyanolyan hatásfokkal dolgozik: sehogy.

Aztán pár perc múlva már  feszülve és feszengve megyünk munkahelyünk felé észben tartva mindent, amit fontosnak gondolunk. Előre  és hangosan ketyeg fejünkben a családi logisztika, munkahelyi határidők, feladatok, tervek, elvárások, konfliktusok, meg nem értések, felesleges harcok, háborúk. Napközben tovább építjük és szépítjük cellánkat a barátok, ex-barátok, kollégák, szomszédok… életének figyelésével, elemzésével és az ezekkel „jegyben járó” felesleges pletykákkal… Szidjuk a minket nem boldoggá tevő férjünket, párunkat és elmarasztaljuk a mindig, valaki másnál kopogtató lehetőségeket.

Miután kidolgoztuk, kidühöngtük, és pletykáltuk magunkat kicsavartan kullogunk haza és folytatjuk a panaszkodást az úthengerről, ami nap folyamán többször átment rajtunk, a kibírhatatlan főnökeinkről és kollégáinkról, akik soha nem támogatnak és értenek meg minket, a részünkké vált időhiányról, ami soha semmit nem enged meg nekünk. Akkor most újból:

a szabadság nem más, mint a gondolkodás szabadsága, mely görcseink és megszokásaink elengedésével kezdődik.

Vagyis

  • Mindenre van időd, ha akarod. Az úthengert Te vezeted, bármikor kiszállhatsz belőle.
  • Az élet ahhoz rövid, hogy más életét figyeld! Mindig, minden döntést Te hozol meg, dönthetsz úgy, kimaradsz a szaftos sztorizgatásból.
  • Higgy magadban, keresd meg küldetésedet. Merj nagyot álmodni és gondolni magadról, ne engedj a manipulációknak.
  • A lehetőségek mindig jelen vannak. Tőled függ, hogy észreveszed és élsz-e velük. Csendesedj le, szabadulj meg a fejedben évek óta tomboló zajtól és figyelj! A kitartó tisztogatás után lavinaszerűen jönnek a lehetőségek.
  • Saját boldogságodért csak Te felelsz! A boldogság nem cél, hanem eredmény, mégpedig annak az eredménye, ahogyan éled az életed.
  • Fogadd el, hogy konfliktusok, érdekkülönbségek mindig lesznek és nem biztos, hogy mindig neked van igazad. Nem baj, vagy hiba, ha másoknak más véleménye van. A toleranciával könnyen megtalálod, hogy egy másik álláspont, akár segíthet is téged az utadon!
  • Komfortzónád átlépése a legnagyobb változások és lehetőségek első foka, bátran lépj! Csináld másképp mint szoktad, kezdd kis lépésekkel és élj át hatalmas változásokat.
  • Végül pedig reggel, felkelés után Te döntöd el, hogy szereted-e annyira magadat, hogy pár percre, teljes átéléssel arra gondolj, hogy bármit elérhetsz, megtehetsz és megszerezhetsz, amit csak akarsz, vagy inkább maradsz elméd ragadós börtönébe.
Tedd meg magadért!